Erre a kérdésre régóta keresem a választ gondolatban, ezért most úgy döntöttem, megkérdek pár fiatalt s megosztom önökkel is a választ. Fogtam magam s felkaptam 1 pólót, rövidnadrágot, edzőcipőt, s irány a Móricz Zsigmond körtér, hisz ott sok fiatal van péntek kora este.

Az első fiatalt megszólítván kiderült, azt gondolta, pénzt kérek. Miután tisztáztam, hogy nem, elmondta, hogy nagyon nem érdeklik a ”csövik”, mert látott már ilyet is, olyat is. Megköszönve tovább álltam.

Nini, egy párocska kézen fogva, hopp máris ott teremtem s lényegre tértem. A hölgy elmondta, hogy van, aki sajnálatra méltó, de azokat, akik csak fetrengenek, s csak isznak, megveti. Kérdésemre, hogy szerinte mit kéne tenni, megdöbbentő választ adott. Akik az utcán élnek s alkoholisták, mindet elvonóra küldené, s ha ott volt, talán jobb belátásra térnek. Elmondta: ismer olyan otthontalant, aki utcán él, de nem iszik. A párja viszont azt mondta: sajnos nagyon rossz a népesség véleménye, mert őt is sokszor molesztálják az utcán élők. Én ezt zárszónak vettem, s tovább siettem.

Már egy jó ideje figyelt egy ember, gondoltam odamegyek s meg kérdem őt is. Mikor odaértem elfordult, s nekem kellett picit erélyesnek lenni, mondván eddig azon tanakodott mit csinálok, most meg nem kíváncsi rá. Mivel leszólítottam, kénytelen volt felém fordulni, alig lehetett több 23 évesnél. Megkérdeztem őt is, mi a véleménye az otthontalanokról? Ő egyből azt mondta, hogy koszos, büdös hajléktalanok, s megveti őket. Én megkérdeztem, hogy szerinte minden otthontalant egy kalap alá kell venni? Ő megrántotta a vállát, hogy ez nem az ő gondja. Én annyit mondtam neki, hogy de még lehet, hisz nem tudhatja mi lesz 10 év múlva, s még egy utolsó mondat erejéig feltartottam, hogy én is otthontalan vagyok, de mégse vagyok koszos, büdös, stb. Ő tátott szájjal bámult utánam én meg felszálltam a buszra s egy kis elégtétellel indultam az albérletembe a fiamhoz.