Az első részben megismertük a vonzó középkorú mókushölgyet, Katicát és tizenéves lányát, Nikit. Fordulatos érzelmi életük rendeződni látszik az új udvarló, Mókus Gyula felbukkanásával. Ám  mikor a mókuslány felfedezte, hogy anyja titokban éjszakákat tölt  Gyulával a közös otthonukban, megfenyegette anyját, hogy ő megy el a családi odúból, ha Gyula továbbra is odajár.

Katica ekkor összecsomagolta Gyula dióit, majd szeretettel el akart köszönni tőle, hiszen nem bírta volna túlélni, ha a lánya még iskolás korában elhagyja. Képes volt bármit megtenni a lányáért, akár még a mások iránta érzett szeretetét is feláldozni. Gyula azonban dühkitörés helyett inkább tovább akarta folytatni a kapcsolatot, aminek Katica is örült. A két felnőtt mókus tehát titokban kezdett el randizni, mikor Niki nem volt az odú közelében, vagy elmentek pár fával arrébb egy olcsó odúmotelbe. Gyula ezután még többször megpróbált kedvességével és önfeláldozásával szeretetet gerjeszteni imádott Katicájában, de egyre sikertelenebbül.

Közben Tóni is újra megjelent a színen teljes pompájában és gazdagságával. A hidegebb időszakban elcsalta Katicát a Kerek Nagyerdő melegebb sarkaiba egy ötdiós odúhotelbe. Első alkalommal még nem történt semmi, de másodszorra már Katica titokban akart Tónival elutazni. Ekkor került sor Kati és Gyula között a végleges szakításra. Kati felajánlotta ugyan Gyulának, hogy legyenek barátok, és tovább játszhatnak mogyoró ágról-ágra dobálást vagy éppen elkísérheti a nagy bevásárlásokra, hogy segítsen hazacipelni a csomagot.

Gyula megpróbálta a baráti viszony eljátszását, de közben csak fájt a szíve, amiért elvesztette a lehetőségét, hogy szerethessen valakit, aki viszont szereti. Közben Kati újra a mogyoróevéssel próbálta a kedélyét javítani és már nem járt az anonim társaságba. Esti tornáját pedig újra Tónival végezte, mikor a lánya átment az udvarlójához. A végső szakítás Gyulának annyira fájt, hogy egyik napról a másikra megőszült. Még az erdei kígyójárat ellenőre is annyira aggastyánnak nézte, hogy a jegyét sem kérte.

Gyula már fájdalmában nem is bírta látni imádottját, annyira fájt a szíve, pedig éjjel-nappal csak rá gondolt. Érezte, hogy jó lenne leírni az érzéseit, de nem volt még elég ereje hozzá, mikor a Kerek Nagyerdő egyik újsága pályázatot írt ki. Ennek már nem bírt ellenállni, és leírta esetét Katicával. Ekkora már sok idő eltelt, hogy nem hallott régi imádottjáról, és időközben megszeretett egy szintén odútalan mókuslányt, aki hiányosságai ellenére is viszont szereti, és boldogan éltek, míg egy nap szinte egyszerre le nem estek egy fa ágáról a földre, és végleg le nem csukódott a szemük.