.JPG)
Rendhagyó osztályfőnöki órákra kérnek fel iskolák és rendezvények szervezői hajléktalan embereket, többek között A Város Mindenkié csoport aktivistáit is, ők pedig nagyon szívesen vállalják szabadidejüket feláldozva. Nyíltan beszélnek sorsukról: elmesélik, hogyan lettek hajléktalanok, milyen életkörülmények között éltek és élnek ma is. A negyven-ötven éves emberek őszintén válaszolnak a diákok és tanárok kérdéseire. A programot is egy hajléktalan társunk találta ki és irányítja lassan két éve. Az előadásokra szociális szakembereket vagy önkéntes aktivistákat visznek, hogy még színesebb legyen a bemutatás, ám mégis a leghitelesebbek maguk az érintettek.
Az előadás minden esetben leköti a diákok – és tanárok - figyelmét. Főleg a dupla órákon van nagy siker, mikor egy szituációs társasjátékkal bővül a paletta. Ebbe a játékba legalább tíz diákot lehet közvetlenül bevonni. Pontosabban ők játsszák a hajléktalan embert, míg az érintettek, szociális munkások vagy önkéntes aktivisták felveszik a hatalom képviselőinek a szerepeit. A vidámság szinte garantált.
A hajléktalan emberek is ingyen vállalják a bemutatókon való részvételt, pedig többségük munkanélküli. Szeretik ezt a tevékenységet, mert a diákok és a tanárok előítéletein többségében pozitív irányba tudnak változtatni, aminek egy-két évtized múlva lesz csak igazán haszna.
Eddig 14 fővárosi és 2 vidéki középiskolában, 1 általános iskolában és 1 egyetemen is szerepelt a rendhagyó osztályfőnöki óra. Azonban emellett más, a célcsoport által látogatott rendezvényeken is vállalták a fellépést.
A legtöbb iskola vagy rendezvény már nem az első előadást kérte a kis csapattól, ami jelzi a sikert, valamint a program hasznosságát. Ezek az előadások a visszajelzések alapján csökkentik a fiatalokban a negatív előítéleteket a hajléktalan emberekkel szemben.
