Otthontalanul

Ez a blog az otthontalan emberek életének eseményeit mutatja be. Kövesd őket, hogy megismerd élethelyzetüket, küzdelmeiket!

Friss topikok

Az a „drága” jó szálló

2011.03.13. 22:59 | mini cini | Szólj hozzá!

Címkék: bkv utazás lakhatás hajléktalan ellátás

Most egy fedél nélkül, az utcán élő társam történetét olvashatják, kedves olvasók, aki párjával be akar kerülni átmeneti szállásra.

 

Múlt héten megkerestek a BMSZKI-tól (a legnagyobb hazai szálló) az utcai  szociális munkások, kaptunk egy papírt, amivel be kellett menni a Dózsa György út 152.-be, az idén 100 éves otthontalanok szállójára, amit régen népszállónak neveztek. Ma is így néz ki:

 

 

 

Felszálltunk a villamosra, ahol az ellenőrök zaklattak, hogy nincs jegyünk, s a hajléktalan igazolványt nem fogadják el, mert az nem jogosít fel minket az ingyen utazásra. Erre az emberek ezt meghallva elhordtak minket mindenféle mocskos hajléktalannak (holott addig egy rossz szavuk nem volt, hisz mi minden nap fürdünk egy nappali melegedőben). Így kb. a fél utat tettük meg.

Majd felszálltunk a trolira, mondván hátha azzal oda érünk. Sajnos itt se volt szerencsénk s az emberek megint elmondtak minket mindennek. De jó, hogy inkább gyalog szoktunk közlekedni, s mi legalább ritkán vagyunk ennek kitéve. A másik járattal már oda értünk a Dózsára, ahol nagy csalódás ért minket, mert aki berendelt szocmuki, nem volt sehol. Másfél órát vártunk. A melegedőben dolgozó szocmuki hívta föl végül kollégáját, aki velünk is tárgyalt a lakhatásunkról s ígéretet tett, hogy minél előbb fedél lesz a fejünk fölött. Ebből semmi se lett, mivel az úriember arra se emlékezett, hogy kik vagyunk s érdekes módon arra se, hogy adott papírt, mire ráírta: Őt keressük. Kérdésünkre a válasz annyi volt, hogy szállás ügyben menjünk a beutaló csoporthoz. Ennyit a segítségéről, hisz ezt magunktól is tudtuk.

Na de másnap reggel jó korán elindultunk, hisz a villamost s a trolit nem lehet kihagyni, de szerencsére csak egyiken volt ellenőr, s a megjegyzésekre mi már nem is figyeltünk, hisz tegnap edzettünk rá.

Így fél 9-re megint a Dózsán voltunk, s a beutaló csoportot kerestük. Közölték: várjunk türelmesen, mert fél12-től vannak. Szépen lassan sorra kerültünk, ahol kaptunk egy gyönyörű listát (sablon nyomtatványt) amin a szállók voltak, de olyan összegekkel, ami nem a mi pénztárcánknak való. Pl. Gyáli út 9000ft/hó/fő, ez még jó is lenne, de 18ezer ft/hó/fő a kötelező előtakarékosság. Nekem a rokkant nyugdíjam 40ezer ft. A Kocsis utcai szállón ugyanez a helyzet. Ha a térítési díjat és az előtakarékosságot összeadjuk két főre, az 54ezer ft. Ennyiért, ha lenne ennyink a párommal, akkor albérletet kapnánk s megoldódna a lakhatási problémánk. Kérdem én, akkor most mi legyen, hová menjünk, maradjunk az utcán? Senki nem segít, csak magunkra vagyunk utalva s a szerencsébe bízhatunk.

A bejegyzés trackback címe:

https://otthontalanul.blog.hu/api/trackback/id/tr202737017

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása